17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet
a távollevők között kötött szerződésekről
A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997.
évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fvtv.) 55. §-ának e) pontjában
foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
(1) A rendelet hatálya arra a szerződésre
terjed ki, amelyet fogyasztó [Ptk. 685. § d) pont] és fogyasztónak
nem minősülő személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: értékesítő) köt
egymással az értékesítő áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi
körében, kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján
(távollevők között kötött szerződés).
(2) A rendelet akkor alkalmazható, ha külön
jogszabály a rendelet hatálya alá tartozó szerződésről eltérően nem
rendelkezik.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a)
a távértékesítés keretében kötött pénzügyi
ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény által szabályozott
pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződésekre;
b)
automatából történő értékesítésre;
c)
nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele
útján a távbeszélő szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerződésre;
d)
az építési szerződésre;
e)
ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra
vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve a bérleti
szerződést;
f)
az árverésen kötött szerződésre.
(4) Nem kell alkalmazni a 2-6. §, valamint a
7. § (1) bekezdésének rendelkezéseit
a)
az élelmiszerek, valamint egyéb mindennapi
fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhozszállítására vonatkozó
szerződésekre, továbbá
b)
az olyan szállást nyújtó, szállítási,
étkeztetési vagy szabadidős szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre,
amelyek alapján az értékesítő e szolgáltatásokat meghatározott időpontban
vagy meghatározott időszakban nyújtja.
(5) E rendelet alkalmazásában távközlő eszköz:
bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése
érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a
címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben
közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata
hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép
képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél
(e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.
2. §
(1) Az értékesítő a szerződés megkötése előtt
kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
a)
az értékesítő cégnevéről (nevéről),
székhelyéről (lakóhelyéről), a külön jogszabályban meghatározott
nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról;
b)
a szerződés tárgyának lényeges
tulajdonságairól;
c)
az ellenszolgáltatásról, beleértve az
ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;
d)
szükség szerint a szállítás költségéről;
e)
a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb
feltételeiről;
f)
az elállás jogáról (4-5. §);
g)
a távközlő eszköz használatának díjáról, ha
azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;
h)
az ajánlati kötöttség idejéről;
i)
a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan
esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy
ismétlődően kerül sor.
(2) Az értékesítő az (1) bekezdés szerinti
tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az
igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni.
(3) Ha az értékesítő telefonon tesz
szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, annak kezdetekor köteles közölni
legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát,
valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre
irányuló szándékára.
3. §
(1) Az értékesítő köteles a fogyasztót a
szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés
megkötésekor a 2. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában foglaltakról
írásbeli tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást megerősítő
dokumentummal (a továbbiakban együtt: írásbeli tájékoztató) ellátni.
(2) Az írásbeli tájékoztatónak az (1)
bekezdésben előírtakon felül tartalmaznia kell:
a)
a 4. § szerinti elállási jog gyakorlásának
feltételeit, módját és következményeit, ideértve a 4. § (5) bekezdésében, a
6. §-ban és a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az esetet is,
amikor a fogyasztót az 5. § alapján az elállás joga nem illeti meg;
b)
az értékesítő azon telephelye (fiókja) vagy
egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;
c)
a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit,
valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás
(alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;
d)
a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha
az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem
alkalmazhatóak távközlő eszköz útján egyetlen alkalommal nyújtott olyan
szolgáltatás esetében, amelynek ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője
részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni
kell az értékesítő (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címéről.
4. §
(1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc
munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
(2) A fogyasztó az elállás jogát attól a
naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása
esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy az értékesítő
a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
(3) Ha az értékesítő nem tesz eleget a 3. §
szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az
áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés
megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja.
(4) Ha a 3. § szerinti tájékoztatásra a (3)
bekezdésben meghatározott három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára
az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik,
amikor a tájékoztatót kézhez kapta.
(5) Az értékesítő köteles a fogyasztó által
kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc
napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása
miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A
fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. Az értékesítő azonban
követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának
megtérítését.
5. §
A felek eltérő megállapodása hiányában a
fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot
a)
szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés
esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt az
értékesítő a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
b)
olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás
nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által
nem irányítható ingadozásától függ;
c)
olyan áru értékesítése esetében, amely a
fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján
vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem
szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
d)
hang-, illetve képfelvétel, valamint
számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a
csomagolást a fogyasztó felbontotta;
e)
hírlap, folyóirat és időszaki lap
terjesztésére vonatkozó szerződés esetében;
f)
szerencsejáték-szerződés esetében.
6. §
(1) Ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját
részben vagy egészben az értékesítő által nyújtott kölcsön [Fvtv. 2. § d)
pont] fedezi, a fogyasztó 4. § szerinti elállási jogának gyakorlása a
fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.
(2) A fogyasztó az értékesítőnek a fogyasztási
kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle
kamat vagy egyéb költség sem követelhető. Az értékesítő azonban követelheti
a fogyasztótól a kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését,
feltéve, hogy a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és
összegszerűségének meghatározásával kifejezetten kikötötte, és a 3. §
szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell
megfelelően alkalmazni, ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben
vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön (a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény 2. számú melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve, hogy a
fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és az értékesítő előzetes
megállapodásán alapul. Az értékesítő köteles a fogyasztó elállásáról a
pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni.
7. §
(1) A felek eltérő megállapodása hiányában az
értékesítő a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított
harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre.
(2) Ha az értékesítő a szerződésben vállalt
kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott áru
nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában
nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a
fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon
belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése az értékesítőt nem
mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól.
(3) Ha az értékesítő a szerződésben
meghatározott módon helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással teljesít, a
4. § szerinti elállási jog gyakorlása folytán az áru visszaszolgáltatásával
kapcsolatban felmerült költségek az értékesítőt terhelik. A költségek
viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő áruval, illetve
szolgáltatással történő teljesítésről az értékesítő egyértelműen és pontosan
köteles a fogyasztót tájékoztatni.
8. §
(1) Az értékesítő nem követelhet a
fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan
szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg.
(2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása
esetén sem lehet vélelmezni az értékesítő ajánlatának - hallgatólagos -
elfogadását.
9. §
(1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása
szükséges ahhoz, hogy az értékesítő a szerződéskötés céljából automata
hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon.
(2) Ha külön jogszabály eltérően nem
rendelkezik, az értékesítő a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában
használhat olyan, közvetlen kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt,
amely nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.
10. §
Az értékesítőt terheli annak bizonyítása, hogy
a rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a
határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartotta, valamint a
fogyasztó 9. §-ban előírt hozzájárulását beszerezte.
11. §
(1) A fogyasztó a rendeletben meghatározott
jogáról érvényesen nem mondhat le.
(2) A rendeletben foglaltaktól csak a
fogyasztó javára lehet eltérni.
(3) Ha a rendelet hatálya alá tartozó
szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros
kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre
irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik
ország joga az említett államnak a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével
ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az
említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.
12. §
(1) Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép
hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött
szerződésekre kell alkalmazni.
(2)
(3) Ez a rendelet a távollévők között kötött
szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja; az
irányelv 8. cikke kivételével.